Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


 Hajdú Mihály: Családnevek Enciklopédiája

 

Süle: Apanévi eredetű magyar családnév 

A végső forrása a latin Silvester, amelynek jelentése: "erdei"

A középkori magyarban ejtése: Silester, több beceneve is kialakult: Sil, Sila, Sile stb.

Sile - Süle gyakori családnévvé vált. Jelentése: Sile - Süle nevű személy fia leszármazotta.

 

A Süle név igen elterjedt Vas és Békés megyében (Orosháza környékén).

 

Pető Imre: Hun nyelvi tanulmányok

 

süle                     sündisznó             //M         És a sül, egzotikus rokona is sül. De a magyar elkülönítette e kettőt egy mássalhangzóval. Hun szó itt, hun ott…

 

 

Lanszkiné Széles Gabriella: KISGYALÁN NÉGY NEMZEDÉKE

 

Süle: 1342 első említés. Régi egyházi személynév. – Silester-Syliester-Sülyester-Sölöstör-Selestér változatainak rövidülése. A családnév alakváltozatainak hangtörténeti magyarázata.

 

Akár hiszed, akár nem, Orosházán születtem...

Ezért következzék:

 

 

OROSHÁZA TÖRTÉNE ÉS NÉPRAJZA

Szerkesztette: Nagy Gyula    Kiadva: 1965.

 

Orosházát a Tolna megyei Zombáról átköltözött „szabadmenetelű takszászok” alapították, akik vállalkozó kedvű, sorsukba belenyúló, szabadságukat áldozatok árán is megvédő emberek voltak.
1738-tól a sárszentlőrinci evangélikus egyház filiáléja lesz Zomba.
1743-ban a földesúr megtiltotta az evangélikus istentiszteletet, és a stóla pénzt a
        katolikus papnak meg kellett fizetni.
   Ezért a magyarok is távozni készültek Orosházára. Tárgyaltak a terület    
   tulajdonosával Harruckern Jánossal (Savoyai Jenő seregének élelmezési
   igazgatója volt), aki a kincstártól részben jutalomként, részben térítéssel
   zálogként kapta a területet 1720-ban. Jószágigazgatója szerint a területen se
   víz, se fa…..
1744-ben a Zombáról áttelepülők már a fiával, Harruckern Ferenc Domokossal     
        kötik a szerződést, mint „szabadon átköltözhető árendások”, akiket az
        orosházi pusztákra telepítenek. Az orosházi puszta vizenyős, nádas,
        mocsaras vidék, a vásárhelyiek birkalegelője, egy szál vadkörtefával.
        Ebből aztán viták kerekednek, a legeltetők a nyájat a telepesek sátraira
        engedik…
        Első lelkészük nemes Horváth András, aki az anyakönyvekben le is írja az
        áttelepülés történetét. A templom földbe vájt, sárból tapasztott, Zombáról 
        hozott  haranggal készült az iskolával együtt.
1746-ban a Rudnyánszky bárók evangélikus szlovákokat telepítettek
        szentandrási birtokukról, Orosházától délre a komlósi pusztára.
 
1751-ben 185 gazdát és 55 zsellért tartanak nyilván. Az első telepesek között
        nem szerepelnek Kajánok (tehát máshonnan kerültek Orosházára), de
        szerepelnek a családdal később házasságok révén rokon családok, így a

        Csizmadia, Süle, Madarász, Bikádi nevek.

 

Nagyapám emlékére következzék:

 

 

KISMESTERSÉGEK.
Írta: Juhász Antal (294-343 o.)

CSIZMADIÁK Orosházán

 

1810-ben már léteznek az első céhek.
1818-ban a legtekintélyesebb és legnépesebb mesterség a csizmadia volt.
1862-ben 82 önálló csizmadia volt (céhük a varga céhből alakult). A mesterség 
         örökölhető volt. Nehéz, ormótlan, de tartós csizmákat készítettek lóbőrből.
1870-ben a megyében itt dolgozott a legtöbb iparos.
        A helyi piacon sátrakban árultak. Eljártak vásározni Csaba, Gyula, Sarkad
        piacaira.
        Az őszi vásárokra 80- 100 db, a módosabb mesterek 500-600 pár csizmát
        vittek.
        1870-től a szegedi csizmadiák hatására már könnyebb csizmákat is
        készítettek. 
A csizmadiáknak volt saját házuk, földjük, amit általában műveltettek. A módosabbak a város leggazdagabb iparosai voltak. Aki csak 1-2 segéddel dolgozott az is jól megélt.
Idővel differenciálódás indult meg közöttük.

 

Bár én katolikus vagyok, azért következzék:

 
Kulcsár Lászlóné - ifj. Kulcsár László

Emlékek és adatok a Nagyszénási Evangélikus Egyházközség történetéből

 

Az anyaegyházzá válás után szükségszerűen felvetődik a templomépítés gondolata is. Nem mintha korábban nem szerettek volna a nagyszénási hívek templomot, de a mindig szűkös egyházi kassza nem tette lehetővé. Az anyaegyházzá válással sem nőttek jelentősen a bevételek, de erősebbé vált a hajtóerő, hiszen miképpen állhatna egy egyház sokáig templom nélkül.
 
1898 januárjában az egyházi gyűlés úgy dönt, hogy a templom tervét csak az eredetihez képest egyszerűsítve valósítják meg. Az ily módon módosított tervet nyújtják be az Egyházügyi Bizottságnak. A bizottság azonban még így módosított formában sem fogadja el, s ezért egy újabb tervet kell készíttetni. Az újabb terv elkészítésével Süle Lászlót, az előző mesterhez hasonlóan, orosházi illetőségű építő mestert bízzák meg.
 
A templom építési munkálatainak megkezdése előtt még egy akadállyal kellett megküzdenie a testületnek, nevezetes azzal, hogy a faluban a közutca szabályozási térkép szerint, az újonnan épülő templom esetében az épületet 3 öllel beljebb kell építeni az utca vonalától. Ehhez azonban nem elegendő a már meglévő telek hiszen a templom vége bele nyúlna Szekeres Mihály telkébe.
Mit lehetett tenni ebben az esetben ? Meg kellet vásárolni a szóban forgó telekből egy darabot. Az ügylet lebonyolításával egy külön bizottságot bíznak meg, s nekik meghagyják, hogy négyszögölenként maximum 2 forintot fizethetnek. Bár arról külön nem szólnak a jegyzőkönyvek, de az üzlet minden bizonnyal létrejön, hiszen októberben már arról számolhatnak be a jegyzőkönyvben, hogy " A templom építése megfelelő ütemben halad, Süle László építésvezető irányításával.